Ma már korántsem reménytelen a helyzet!

2004. október 29-én tartották meg először a Pikkelysömör Világnapját. Az eltelt 14 évben a betegség végleges felszámolására ugyan nem került sor, ám az összehangolt akciók eredményeképpen mind az érintettek, mind a kívülállók számára sokat változott a betegség megítélése.

A Föld népességének körülbelül másfél, a fejlett világból származó adatok szerint azonban több mint 2 százalékát érintő pikkelysömör az egyik leginkább stigmatizáló tünetekkel járó betegség. A viszkető, hámló, kitüremkedő foltokról felismerhető bőrelváltozás – különösen, ha látható, nagy bőrfelületen jelentkezik – megbotránkoztatja a kívülállókat, hiszen ápolatlanságra, fertőzésre következtetnek, hibásan. A betegek harmadánál a lelki megpróbáltatásoknál is súlyosabbak a bőr, a haj és a köröm elváltozásain túl az ízületi bántalmak, kisebb részüknél kóros deformációk is fellépnek (arthritis psoriatica).

 Szerencsére azonban a világnaphoz kapcsolódó tájékoztató kampányok évről évre egyre több emberhez juttatják el a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:

1. A pikkelysömör nem ragályos, emberről emberre nem terjed, sem cseppfertőzéssel, sem szexuális úton.
2. A pikkelysömörre való hajlam genetikusan kódolt, tehát örökölhető.
3. A pikkelysömör kialakulását számos tényező befolyásolja: életmód, étkezés, öltözködés, időjárás, stressz, illetve a szervezet általános immunállapota. Az azonban egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy ezek milyen mértékben, milyen összefüggésben váltják ki a tünetek fellángolását.

+1  Noha emberről emberre nem terjed, a kezeletlen bőrfelület ugyanazon személy esetében a tünetek súlyosbodását okozhatja, más testfelületeken is felbukkanva!

Az elmúlt években egyre több szervezet és önkéntes betegközösség alakult a pikkelysömör elleni harcért. Legfőbb érdemük, hogy a betegségben érintetteknek reményt adott, önbecsülésüket nagy mértékben növelte, hiszen ma már fejlett társadalmakban magabiztosan léphet utcára, mehet el uszodába, strandra, vagy mehet közösségbe az, aki pikkelysömörre való hajlammal él.

Szerencsére nem csak a tudatosítás, hanem a folyton tökéletesedő kezelési eljárások is erőt adnak a betegeknek. Évekkel ezelőtt megjelentek a szteroidos kenőcsök, majd pedig a nagy gyógyszergyárak fejlesztései nyomán a biológiai kezelés. Azonban éppen a betegfórumok adnak választ arra, hogy ezek megítélése miért nem egységes. A közép- és hosszútávú mellékhatások, illetve az egyes kísérletekhez kapcsolódó halálesetek sokakat elriasztanak a drasztikus gyógymódoktól.

Nem ígér azonnali hatást, ugyanakkor 6-8 hét lefolyása alatt kiemelkedően nagy hatásfokkal működik az a 3 fázisú külső kezelés, melynek a világnaphoz igazítva, kora ősszel tették közzé legfrissebb beteg-elégedettségi kutatásait. Az Egyesült-Királyságban Soratinex néven már egy éve forgalmazott szer Közép-Európában, többek közt Magyarországon is Psoratinex néven már régebb óta elérhető. A gél, olaj és krém hármasának kombinációjából álló komplex kezelési eljárás orvostechnikai eszközként való elismertségre hajt. A friss brit eredmények ismeretében erre minden esélye meg is lehet a gyógyhatású készítményt forgalmazó FranklPharmának: a vizsgálatban résztvevők több mint fele már az első vagy a második héttől érzékelt pozitív változást a tüneteiben, míg a megkérdezettek 79%-ánál eredményes volt a teljes kezelés, 90%-uk pedig ajánlaná másnak is.

„15 éve alkalmazom dr. Michael Tirant termékeit a pikkelysömörös pácienseim kezelésében. A megfelelő kivizsgálás és az esetleges belső kiváltó okok kezelése mellett a Psoratinex készítmények nagyon hatékonyak olyan esetekben is, amikor a páciens korábban szteroidos készítményeket használt.”

– mondja dr. Révész Klaudia, bőrgyógyász.

A cikk a Technokrata.hu oldalon jelent meg, amelyet IDE kattintva érhet el!